6. – A középkori gazdaság jellemzése, a mezőgazdasági technika fejlődése a X-XI. században

• A római Birodalom bukása után elpusztultak a városok
  - visszaszorult az árutermelés
  - a Nyugat önellátó birtokokra esett szét
  - talajváltó rendszer (4-6 év után új földeken termeltek)
  - fejlődtek a termelési módszerek és eszközök

• A VIII. századtól a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek
  - kialakuló 2 nyomásos gazd.
  - 3 nyomásos gazd.
            -> tovább csökken az ugar
            -> 3 rész: ugar, tavaszi, őszi gabona
  - + újítás
            -> csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke alkalmazása
                       -> szántás mélyen feltörte a földet
                       -> meg is fordította a földet
  - borona megjelenése
  - a nehézekénél csak a fogatolás új módjával, a szügyhámmal együtt terjedhetett el
  - igaerő jelentősen megnőtt
  - nomádoktól átvett módszer
  - a hám az állat nyakáról a szügyre kerül

Mezőgazdaság fejlődésének következményei
 - életkörülmények javulása
 - népességszám növekedése
 - helyi kereskedelem újbóli megjelenése

A távolsági kereskedelem a kora középkorban is fennmaradt

• Elsősorban a Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a vezető réteg számára. Keletre főként rabszolgákat vittek
• A fejlettebb vidékekre szállították az ott hiányzó erdők termékeit, a faszenet, a kátrányt, a viaszt és cserébe kelméket, fegyvereket, keleti fűszereket hoztak be.

- Az új módszerek terjesztésében jelentős szerepet játszott a túlnépesedett területekről kivándorló telepesek a hospesek

- A mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg
        -> árutermelés és pénzgazdálkodás ismét meghatározóvá vált

Technika fejlődött
 - vízimalmok
        -> hasznosítása
                  -> gabona őrlés, kalapácsok,
                       fújtatók üzemeltetése, erőgépként -> fűrészek