Gazdasági
fellendülés
- mezőgazdasági fejlődés
- új eszközök
- 2;3 nyomásos gazdálkodás
az ezredfordulót követve Európa egyre nagyobb térségeire terjedt ki
- éghajlat melegebbé válása
-> északi tájakon is javította a termelést
- növekvő hozamok
-> gyorsan nőtt a kontinens népessége (kb 2x-esére)
- mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, ismét meghatározóvá vált
-> árutermelés, pénzgazdálkodás
- iparban is a XI-XII.
sz.-ban
- technikai forradalom
- vizimalmok -> vízenergia -> gabonaőrlés
-> erőgép – kézműves helyeken is kalapácsokat, fűrészeket mozgatott, fújtatókat üzemeltetett
A városi
önkormányzat
- kiváltáságok megszerzése a város
lakóinak
- függetlenítették a városlakókat a jobbágy-földesúr közötti kötöttségtől
- jogilag is elkülönült
- szabadon választhattak bírákat
=> saját joghatóság
- egy összegben rótták le adójukat
-> földesúrnak vagy a királynak
- szabad plébános választás
- a nagyobb városok csak az uralkodótól függtek
- városi polgár
-> nem volt nemes de jobbágy sem
A város
szerkezete
- élén bíró vagy polgármester
- városi tanács választotta
- patríciusok
kereskedelemben
- kereskedők
- iparosmesterek a XIII. sz.-tól - város nagyrésze: szegények (plebs)
- politikából kizárták
- alkalmi munkákból életk
- beköltöző gyobbágyság
A céhek
- szakmánként (takács, pék, szabó)
- érdekvédelmi szervezetek
- mesterek
- 1. inasok -> mester mellett szolgálnak
- 2. legények -> mester műhelyében segítenek
- 3. vándorút -> idegen városok mestereitől tanult
- 4. mestermunka elkészítése – „remekmunka”
-> nincs túlképzés
-> magas szakmai színvonal
- többnyire a város vonzáskörzetében adták el termékeiket
- igyekeztek kiküszöbölni a céhek közötti
versenyt
- munkaidő szab.
- felhasznált anyagok szab.
- munkafolyamat szab.
- árak szab.
- szigorú minőségi előírások
- a kontárokat üldözték (céhen kívüli iparűzők) - fontos szerepük volt a város életében
Élet a
városban
- fallal vették körül -> védelmi célok
- emeletes házak
- sikátorok
- nincs csatornázás
-> járványok
- IX. sz.-tól a városok száma NY-Európában és Itáliában gyorsan nőtt
- Ny-i városok -> elsősorban környéküket láttál el
- K-i
városok -> távolsági kereskedelemre épült metropoliszaival –
közepes méretű
- ~4-5000 lakos
- nagyvárosok -> árumegállító jog (~10-15 ezer fő)
- Nyugaton a városok viszonylag egyenletesen helyezkedtek elé -> jelentőségüket növelte
A kereskedelem
- helyi
kereskedelem szorosan kapcsolódott a termelőkhöz
- helyi piacon árultak
(élelmiszer/kézművesek –> piaci értékesítés
-> műhelyeikben
- korszak kereskedői
- távolsági kereskedelem
-> zarándokútvonalak
-> meggazdagodás, de veszélyes életmód
- levantei kereskedelem
- kelettel folytatott
- legnagyobb jelentőségű
- Velence és Genova uralták (főként)
- fűszerek, luxuscikkek
- Balti tenger térségében (hanzai
kereskedelem)
- jelentős útvonal jött létre
- nyersanyagok, élelmiszerek (fémek, hering, prém)
- Németo. + Flandriából – iparcikkek
-> posztó, fegyvere, szerszámok
- Anglia – gyapjú – textilipar
- balti kereskedővárosok szövetsége
->
Hanza szövetség (1161)
- Levantei és hanzai kereskedelem
- szárazföldi kereskedelem kötötte össze
- Champagne -> árucsere
- délnémet városok (pl Augsburg) –> piacok
- Közép-Európa Bécsen keresztül kapcsolódott a távolsági kereskedelemhez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése