9. – Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai

Gazdasági fellendülés

• mezőgazdasági fejlődés
  - új eszközök
  - 2;3 nyomásos gazdálkodás
    az ezredfordulót követve Európa egyre nagyobb térségeire terjedt ki
  - éghajlat melegebbé válása
       -> északi tájakon is javította a termelést
  - növekvő hozamok
       -> gyorsan nőtt a kontinens népessége (kb 2x-esére)
  - mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, ismét meghatározóvá vált
       -> árutermelés, pénzgazdálkodás

• iparban is a XI-XII. sz.-ban
  - technikai forradalom
  - vizimalmok -> vízenergia -> gabonaőrlés
        -> erőgép – kézműves helyeken is kalapácsokat, fűrészeket mozgatott, fújtatókat üzemeltetett

A városi önkormányzat

• kiváltáságok megszerzése a város lakóinak
  - függetlenítették a városlakókat a jobbágy-földesúr közötti kötöttségtől
  - jogilag is elkülönült
  - szabadon választhattak bírákat
       => saját joghatóság
  - egy összegben rótták le adójukat
       -> földesúrnak vagy a királynak
  - szabad plébános választás
  - a nagyobb városok csak az uralkodótól függtek
  - városi polgár
       -> nem volt nemes de jobbágy sem

A város szerkezete

• élén bíró vagy polgármester
  - városi tanács választotta
  - patríciusok
                           kereskedelemben
  - kereskedők
  - iparosmesterek a XIII. sz.-tól
• város nagyrésze: szegények (plebs)
  - politikából kizárták
  - alkalmi munkákból életk
  - beköltöző gyobbágyság

A céhek

• szakmánként (takács, pék, szabó)
• érdekvédelmi szervezetek
• mesterek
  - 1. inasok -> mester mellett szolgálnak
  - 2. legények -> mester műhelyében segítenek
  - 3. vándorút -> idegen városok mestereitől tanult
  - 4. mestermunka elkészítése – „remekmunka”
               -> nincs túlképzés
               -> magas szakmai színvonal

• többnyire a város vonzáskörzetében adták el termékeiket
• igyekeztek kiküszöbölni a céhek közötti versenyt
  - munkaidő szab.
  - felhasznált anyagok szab.
  - munkafolyamat szab.
  - árak szab.
  - szigorú minőségi előírások
  - a kontárokat üldözték (céhen kívüli iparűzők)
• fontos szerepük volt a város életében

Élet a városban

• fallal vették körül -> védelmi célok
• emeletes házak
• sikátorok
• nincs csatornázás
                -> járványok

• IX. sz.-tól a városok száma NY-Európában és Itáliában gyorsan nőtt
• Ny-i városok -> elsősorban környéküket láttál el

                                                <->

• K-i városok -> távolsági kereskedelemre épült metropoliszaival – közepes méretű
  - ~4-5000 lakos
  - nagyvárosok -> árumegállító jog (~10-15 ezer fő)

• Nyugaton a városok viszonylag egyenletesen helyezkedtek elé -> jelentőségüket növelte

A kereskedelem

• helyi kereskedelem szorosan kapcsolódott a termelőkhöz
  - helyi piacon árultak
    (élelmiszer/kézművesek –> piaci értékesítés
                                           -> műhelyeikben

• korszak kereskedői
  - távolsági kereskedelem
           -> zarándokútvonalak
           -> meggazdagodás, de veszélyes életmód

• levantei kereskedelem
  - kelettel folytatott
  - legnagyobb jelentőségű
  - Velence és Genova uralták (főként)
  - fűszerek, luxuscikkek

• Balti tenger térségében (hanzai kereskedelem)
  - jelentős útvonal jött létre
  - nyersanyagok, élelmiszerek (fémek, hering, prém)
  - Németo. + Flandriából – iparcikkek
           -> posztó, fegyvere, szerszámok
  - Anglia – gyapjú – textilipar
  - balti kereskedővárosok szövetsége
                         ->
           Hanza szövetség (1161)

• Levantei és hanzai kereskedelem
  - szárazföldi kereskedelem kötötte össze
  - Champagne -> árucsere
  - délnémet városok (pl Augsburg) –> piacok
  - Közép-Európa Bécsen keresztül kapcsolódott a távolsági kereskedelemhez

8. – Az iszlám vallás és kultúra kialakulása, főbb tanításai

Az iszlám kialakulása

• arab félszigetet nomád arabok laklták
  - egymás ellen harcoltak
    (vízért, oázisok legelőiért, állatállományért)

• Tömjénút mentén kereskedővárosok jöttek létre
  - Mekka
       -> ősi zarándokhely
               -> itt őrzik a Fekete Követ (Kába kő) -> pogány arabok isteni erőt tulajdonítanak neki

Mohamed (570-632)

• Mekkában élt
• látomásai hatására -> új tanok
  - azt hirdette, hogy Allah, Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára az igazságait, parancsait
          -> arab hagyományokra
                                                                épültek tanai
          -> zsidó keresztény vallásra

• végítéletről beszélt
• egyetlen isten – Allah
• iszlám => teljes meghódolás, engedelmesség Istennek
• ostorozta a kapzsi kereskedőket, az uzsorát, az elesettek gyámolítását hirdette
• tanításainak központi szerepe az egység gondolata
  - egy istenben való hit közössége fontosabb a vérségi kötelékeknél, ezért a törzsi ellentéteket be kell szüntetni
• Mohamedet a szegények támogatták, a kereskedők azonban elűzték Mekkából
  - Mediába menekült
• A Mekkából való kivonulás a hidzsa éve (622) -> mohamedán időszámítás kezdete 
• Mediában megerősödött az új hit 
• vallási előírássá tette a Kába tiszteletét

Tanok

• Korán – szent könyv, iszlám hittételek
• szövegét Mohamed tanítványai jegyezték le halála után
• iszlám lényege a szigorú monoteizmus
• nincs szentháromság
• Jézust (Mária fiát) prófétának ismerik el

• 5 parancs szerint kell élni:
  - 1. Allahban, az egyetlen istenben s prófétájában, Mohamedben való hit
  - 2. Napi ötszöri ima a szent város, Mekka felé fordulva – ezt rituális mosakodás előzi meg
  - 3. Kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására
  - 4. A Ramadán (havi böjt) szertartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni
  - 5. Minden igaz hitű, életében legalább egyszer zarándokoljon el a szent városba, Mekkába.

• Mindennapi életet szabályozó előírást tartalmaz
  - sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma
  - bigámia (többnejűség) korlátozása (max 4 feleség)
  - szent háború, a dzsihád
        -> dzsihád során elesettek azonnal a Paradicsomba kerülnek
  - papságnak nincs olyan kitüntetett szerepe
        -> nem közvetít Isten és az emberek között
  - az élet szinte minden megnyilvánulását szabályozta a vallás
        -> az iszlám összeolvadt az államhatalommal is
                ->a Korán alapján ítélkeztek

7. – Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az invesztitúra kérdése

• Keresztény világ kiterjedése

A Német-római császárság és az egyházi reform

• NRCS Európa legjelentősebb hatalmává vált
  - császári hatalom megerősödése

• császárok hatalma:
  - saját tartományukon
  - egyházi hűbéreken
  - a főpapi kinevezések jogát, az invesztitúrát a bir. minden tartományában a császárok gyakorolták (-> érsek, püspök engedelmeskednek neki)
  - döntően beleszóltak a pápaválasztásba

• X. századra az egyház tekintélye csökkent
  - főpapjai, papjai, szerzetesei elvilágiasodtak
  - (Fro.-i) Cluny bencés kolostorból indultak az egyház megújulását célzó reformok
         - nincs szimónia (=> egyházi méltóságok megvásárlása)
         - cölibátus (=> világi papok nőtlensége)

Az invesztitúraharc (XI-XII. század)

• pápák a pápaválasztást császárok kizárásával -> bíborosok kezébe akarták adni
• császárok maguknak követelték az invesztitúra jogát

VII. Gergely pápa (1073-1085)
  - (egykori Cluny szerzetes)
  - az egyházat kívánta megerősíteni
  - a pápák hatalmával együtt
- a császárság az egyház megújulását támogatta, de a pápaság követelései a birodalom egységének megőrzése érdekében elutasította

IV. Henrik császár (1056-1105)
- megfosztotta Gergelyt a pápai méltóságtól

                      ->
  a pápa kiközösítette őt válaszul
    - a kiközösített uralkodónak az alattvalók nem tartoztak engedelmességgel
         - megalázkodásra kényszerül
               - Canossa járás (1077)
               - a pápa a keresztény tanítások értelmében kénytelen volt feloldani ez egyházi büntetést

• A harcok váltakozó eredménnyel folytatódtak
  - 1122-ben Wormsban a pápaság és a császárság konkordátumot (a világi hatalom és a pápaság közötti viszonyt szabályzó szerződés)
               -> megosztották az invesztitúra jogát
                           -> a főpapok egyházi-lelki hatalmukat a pápától kapták, de a főpapi hűbérbirtokokba a császár iktatta be őket
                                        -> az egyházi vezetők továbbra is a császár hűbéresei maradtak
                                        -> a pápaság megőrizte függetlenségét a világi hatalommal szemben

A pápaság fénykora

• III. Ince főpapsága idején (1198-1216) teljesedett ki a pápaság világi hatalma

• szembe kellett néznie az egyház gazdaságát ellenző mozgalmakkal
  (megalakulta a Krisztusi szentséget hirdető koldulórendek:
  -> Ferences rend
  -> Domonkos rend)

• azokat a mozgalmakat, amelyek az egyház hierarchiáját és a fennálló társadalmi viszonyokat tagadták, eretnekeknek nyilvánították.

• a pápaság 1215-ben (a IV. hateráni zsinaton) az eretnekek „felkutatására” létrehozta az inkvizíciót
                                => egyházi bíróság

6. – A középkori gazdaság jellemzése, a mezőgazdasági technika fejlődése a X-XI. században

• A római Birodalom bukása után elpusztultak a városok
  - visszaszorult az árutermelés
  - a Nyugat önellátó birtokokra esett szét
  - talajváltó rendszer (4-6 év után új földeken termeltek)
  - fejlődtek a termelési módszerek és eszközök

• A VIII. századtól a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek
  - kialakuló 2 nyomásos gazd.
  - 3 nyomásos gazd.
            -> tovább csökken az ugar
            -> 3 rész: ugar, tavaszi, őszi gabona
  - + újítás
            -> csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke alkalmazása
                       -> szántás mélyen feltörte a földet
                       -> meg is fordította a földet
  - borona megjelenése
  - a nehézekénél csak a fogatolás új módjával, a szügyhámmal együtt terjedhetett el
  - igaerő jelentősen megnőtt
  - nomádoktól átvett módszer
  - a hám az állat nyakáról a szügyre kerül

Mezőgazdaság fejlődésének következményei
 - életkörülmények javulása
 - népességszám növekedése
 - helyi kereskedelem újbóli megjelenése

A távolsági kereskedelem a kora középkorban is fennmaradt

• Elsősorban a Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a vezető réteg számára. Keletre főként rabszolgákat vittek
• A fejlettebb vidékekre szállították az ott hiányzó erdők termékeit, a faszenet, a kátrányt, a viaszt és cserébe kelméket, fegyvereket, keleti fűszereket hoztak be.

- Az új módszerek terjesztésében jelentős szerepet játszott a túlnépesedett területekről kivándorló telepesek a hospesek

- A mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg
        -> árutermelés és pénzgazdálkodás ismét meghatározóvá vált

Technika fejlődött
 - vízimalmok
        -> hasznosítása
                  -> gabona őrlés, kalapácsok,
                       fújtatók üzemeltetése, erőgépként -> fűrészek

5. – A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás

Róma hanyatlásának okai

• gazdaság hanyatlása
  - a hs. megerősítését újabb és újabb adók kivetésével tudtál megoldani
• provinciák megerősödtek
  - birodalmon belüli kereskedelem hanyatlott
• rabszolgák száma csökkent
  - szabad bérlők kevesebb árut vittek a piacra
• külkereskedelem a luxuscikkek behozatalára korlátozódott
  - nemesfémek kiáramlása a birodalomból
• külső támadások
  - gótok, nomád népek
• belharcok

395 – Theodorius császár felosztotta 2 fia között a birodalmat

• Kelet-római Birodalom (közp: Konstantinápoly)

                        <->

• Nyugat-római Birodalom (közp: Róma)

 

 - Kelet-római Bir.
             -> jobb gazdasági helyzet

             -> támadókat nyugat felé fordította

 

 - Nyugat-római Bir.

       -> germán népek beözönlenek
            -> Frank törzsek - Rajna torkolatvidéke
            -> angolok – Britannia
            -> gótok – Hispánia
            -> vandálok – Afrika
       -> kezdeti harcok után együttélés, városok feldúlása, gazdasági éle összeomlása miatt a városok elnéptelenedettek
                           -> a római civilizáció visszavonult
                           -> germán királyságok létrejötte
 

- hun betörés -> Róma + germán szövetségesei vereséget mérnek rájuk Catalaunumnál. -> közben a védtelen Rómát feldúlták a vandálok

476 – Romulus Augustust az utolsó római császárt lemondatták trónjáról, a hatalmi jelvényeket Konstantinápolyba küldik. 

• A keleti császárság még egy évezreden át fennmaradt

          1435-a törökök beveszik Bizáncot

4. – A keresztény vallás kialakulása és a kereszténység főbb tanításai

Palesztina

• Róma fennhatósága alá kerül, de királyai megtarthatták trónjaikat az együttműködés fejében

• Zsidók követhették egyistenhívő vallásukat
• Farizeusok -> legfontosabb a kis közösségek vallásgyakorlata a zsinagógában  
  - Rabbik: - ószövetség előírásai értelmezték
                 - szertartásokat vezettek  
  - Esszénusok: - újszövetség közössége, az ember lelkéért küzd a jó és a rossz szelleme lemondással, a bűnök elleni harccal a jó diadaláért, a megváltásért tevékenykedtek

A zsidóság régóta várta a megváltót, a messiást, aki megszabadítja az embereket a szenvedéseiktől.

• A Palesztinából kivándorolt zsidók megőrizték egyistenhitüket, de részben eltávolodtak a zsidó hagyományoktól.

• Ugyanakkor a Biblia szövetségét lefordították görögre és így a hellenizmus világa is megismerte a tanításait.A zsidóság körében megszületett a keresztény vallás, igehirdetők (Keresztelő Szt. János) a megváltó közeli eljöveteléről tanítottak.
  Híres igehirdető volt a Názáreti Jézus (Betlehemben született), a megváltást hirdette

Evangéliumok
- örömhír

• Márk, Máté, Lukács, János -> Jézus életének eseményeit írták le
• Jézus tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt. Elítélte a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot és a bosszút.
• Mivel híveinek száma gyorsan gyarapodott, veszélyessé vált a helyi hatalom és a rómaiak számára.
  -> Poncius Pilátus kivégeztette

• Tanításai tovább éltek                     
                    -> feltámadás

• Jeruzsálemben Péter apostol vezetésével létrejött a keresztények közössége 
• Jézus tanai nem csak a zsidók, hanem az egész hellenisztikus világban követőkre találtak. 
• Terjesztésében Pál apostolnak nagy szerepe volt -> Azt hirdette, hogy a megváltás Krisztus kereszthalálával megtörtént, így mindenki üdvözül, aki hisz Jézusban.
  - az új vallás megbékült az államhatalommal, a társadalmi külömbségekkel és nyitott lett minden ember számára                                                                     
                                                                    ->
  - a zsidóság számára az új tan nem hozta el a szabadságot, ezért Jézust nem ismerték el megváltónak. Tovább várták a messiást.  

 Egyház kialakulása
- hierarchia szerint

(a magasabb tisztségek feltétlen tiszteletén alapult)
- gyülekezetek élén a püspök állt                              
                          -> metropolita-egytartomány vezetője

- segítőikből, a presbiterekből alakult ki a papság
- zsinat: püspöki összejövetelek, ahol a hit kérdéseiről a szent iratok értelmezéséről beszéltek.
- szertartások (keresztelés, áldozás stb.)
  állandósultak, kialakultak a keresztény ünnepek (elsőként a vasárnap)

A keresztények megtagadták a császsárok istenítését, hitük terjesztésére törekedtek
-> üldöztetések, vértanúk

10. - A lovagi kultúra kialakulása és jellemzése

Kialakulása 

•  A páncélos lovagi hadviselés a kora középkorban alakult ki

• A keresztes háborúk korában élte virágkorát

Lovaggá válás

• Hosszú tanulási folyamat
  - A nemesifjak gyerekként apródnak álltak a nagyúr udvarába
  - kamaszként fegyverhodrozók -> elkísérhette urát a csatába
• A lovaggá avatás
  -> ünnepélyes szertartás
  -megkapta urától fegyvereit
  - esküt tett a lovagi szabályok betartására

A lovagok

• Egész élete a harc gyakorlásával telt
  - vadászatok és lovagi tornák

Lovagi eszmény 

•  Az udvarokban alakult ki

• Fő erények:
     - erő
     - bátorság
     - ügyesség
     - hűség
  - Az egyház hatására magasztosabb eszmékkel is kiegészültek:
     - gyengék, nők, elesettek védelmezése

- Lovagi ideálok jelentek meg a lovagi költészetben

- hősi önfeláldozás

- eszményi hölgy szépségének és jóságának dicsérete