2012. február 16., csütörtök

2. - A spártai állam felépítése és működése ábrában

Itt egy ábra ha valakinek így könnyebben átlátható ;)

2. - A spártai állam felépítése és működése

Előzmény
  • A dórok meghódították a Peloponészoszi-félsziget déli részét és leigázták az akhájokat

Társadalom

Dórok
  • spárta alapítása - teljes jogú spártai lakosok
  • belső egység megőrzése
    - egyenlő rész az állami földekből minden spártainak
    DE!
    - nincs teljes egyenlőség -> birtokos arisztokrata réteg állt az állam élén
    - legfőbb tevékenységük a katonáskodás -> leigázottak feletti hatalom fenntartása

Körüllakók
  • nem rendelkeztek polgárjoggal
    - nem vehettek rész a népgyűlésen
  • kézműipari termékek

Helóták:
  • meghódított akháj őslakosok utódai
  • legnépesebb réteg
  • parcellákon éltek 
  • nem rabszolgák
    - az állam tulajdonát képezték
    - jogfosztott őslakók
    - bármely spártai megölhette, megalázhatta őket
  • földművesek

pacellák: Az állam által kiosztott földterület a spártaiaknak

Állam
  •  csak részben biztosítottak politikai egyenlőséget a polgároknak


  • népgyűlés
    -minden 30. életévét betöltött spártai polgár részt vehetett rajta
    DE!
    - a szerepkörük korlátozottabb volt az athéniaknál - javaslat elfogadása/elutasítása

hatalom: arisztokrata nemesség birtokolta 
-> közülük került ki 2 király - elsősorban hadvezérek

  • vének tanácsa
    - 2 király + 28 férfi
    - 60. életévét betöltött népgyűlés által megválasztott
    - meghatározta, hogy a népgyűlés miről tárgyalhat
  • öt felügyelő
    - az állam élének tényleges irányítói
    - 30. életévét betöltött polgárok
    - 1 évre
    - bíráskodás, királyok és tisztviselők ellenőrzése, külpolitika irányítása
államforma: arisztokratikus köztársaság 
-> tekintély és életkor alapján történő vezetőválasztás
-> népgyűlés korlátozása

  • peloponészoszi szövetség
    - Kr. e. VI. század közepe
    - spártai városszövetség
    - Peloponészoszi-félsziget fölötti hatalmi súly biztosítása
    - Hellászi arisztokratikus államok támogatása

2012. február 14., kedd

1. - Az athéni demokrácia intézményei, működése

Előzmény:
  • arisztokratikus köztársaság élén az arkhónokkal (3 majd 9)
    - démosz számára nem biztosítottak politikai jogokat
    - a démosz módosabb (kereskedők, iparosok) és szerényebb (földművesek) rétegei szembekerültek az arisztokráciával
  • Drákón arkhón -> szokásjog írásba foglalása (törvények => gátat szab az arisztokrácia önkényének
Szolón arkhón:
  • megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait
  • eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat
  • a politikai jogok alapjára a vagyont tette (a származással szemben
    - a lakosságot vagyoni helyzete alapján csoportokba osztotta
    - meghatázota az egyes csoportok katonai szerepét és hogy milyen hivatalokat töltenek be
  • növetle a népgyűlés hatáskörét ->
  • népbíróságot hozott létre ->
->A szegényebb polgárok is részt vehettek
  • a politikai életben csak athéni születésű férfiak vehettek részt
Kleisztenész
  • Athén területi felosztása -> ez az alapja a tisztségek betöltésének, katonáskodásnak, közigazgatásnak
  • megszűntette a szabad polgárok közötti jogi külömbségeket
  • legfőbb hatalom a népgyűlés kezében
    - munkájában minden teljes jogú athéni polgár részt vehet
    - törvényeket hozott
    - döntött a háború és béke kérdéséről
    - minden fontos ügyben döntött
  • ötszázak tanácsa
    - területi felbontás alapján sorsolták
    - akkor intézkedett amikor a népgyűlés nem ülésezett
    - törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek
    - önállóan döntött kisebb jelentőségű kérdésekben
  • arkhónok tanácsa (Areioszpagosz)
    - ellenőrizte a tisztviselőket
  • stratégoszok
    - katonai vezetők, az állam tényleges irányítói
    - választották őket
cserépszavazás: Zsarnokság újjáéledésének megakadályozása

Periklész: (sztratégosz) a demokrácia fénykora
  • jogi egyenlőség
  • napidíj -> így biztosították, hogy a szegényebb rétegek is részt vehessenek a politikában, közéletben